Kedves Ancsa! nagyon szépen köszönöm a visszajelzést a FF-t illetően :) ez a rész most kicsit rövidebb lett, de igyekszem hozni a folytatást. Ha van még esetleg akit érdekel, várok visszajelzést, építő kritikát, észrevételt:) Kellemes estét! :)
" Hallgat a sötét fekete éjjel, cseppen a vér iszonyú nagy kéjjel, sikít a csend, gyilkol a pillanat, egy penge... nekem csak ez maradt."
A teraszon ültem, és kortyoltam a reggeli, vagyis pontosabban a már déli kávémat. Dupla adagot kértem, és kettőt, hiszen nem voltam egyedül. Ahogy a hamutál felé nyúltam, hogy lepöcköljem a cigit, a karomon lévő karmolásra néztem. Ez még megmarad pár napig, de büszke voltam rá. Tőle van. Benéztem a szobába, ő még aludt, a fehér lepedő alól csak a hosszú haj lógott ki. Gyorsan kiittam a kávémat, elnyomtam a cigit, és bebújtam mellé. Nem nyitotta ki a szemét, de hozzám bújt, és átkarolt.
-Hol voltál?-kérdezte halkan, és puszilgatni kezdte a nyakamat.
-A teraszon voltam, megittam a kávémat. Hoztam Neked is egy jó erőset.
-Hmm édes vagy
A kezem öntudatlanul indult el a testén, végig a karján felfelé, majd le a melléig. Elhúzta az arcát, és kinyitotta a szemét. Azokat a szép szemeket, és egyenesen az én szemembe nézett. A lábával finoman hozzámért, és tolni kezdte, amiből tudtam mit is akar. Felemelkedtem, de csak addig ameddig ölébe nem feküdtem. Kezével arcomat simogatta, mutatóujjával körbesimította az ajkaimat, majd beledugta finoman a számba, másik kezével a hátamat simogatta, én lehajoltam hozzá és hosszan megcsókoltam. Ki tudja meddig feküdtünk így, és szeretkeztünk. Annyira jó volt újra vele lenni, érezni, az illatát, ahogy kéri, hogy bújjak oda hozzá a melléhez, közben ő belefúrja az arcát a hajamba és cirógatja a tarkómat. Volt, amikor egyáltalán nem szerettem, sőt rühelltem, hogy ott matat, meg mit élvez abban, hogy a mellén fekszem, és a hajamat szagolja. De aztán amikor már nem volt, és csak a hideg üres ágy nézett vissza rám a sötét csillagos éjszakával. Vagy, amikor vele voltam.. mármint nem Evelle-el, hanem Cherinnel. Cherin egészen más volt. Ő nem szerette, ha hozzá bújok, csakis ő bújhatott hozzám, azt sem szerette, ha beletúrtam a hajába. Egyáltalán nem mondom, hogy vele semmi sem volt jó. Hiszen tökéletes teste volt, napbarnított bőre, ébenfekete szeme és haja. Álom nő volt, minden tekintetben. És szerettem. Talán még most is. Mégis van valami különbség kettőjük között, ami miatt most Evelle-el akarok lenni. Azt hiszem kezdem megérteni. Talán az, hogy kit szeretek, és ki az, aki nélkül nem tudok élni. Sokan mondták nekem, hogy az életed szinte bárkivel le tudod élni. Aki van olyan kiváltságos, hogy ki is mondja, hogy igen, veled akarok élni, életem végéig, az már valóban tud valamit. De mégis kezdem megérteni, hogy miért mondták oly sokan, hogy aki nélkül nem tudsz élni… az jelenthet számodra mindent. Szerencsés vagyok, hogy most újra velem van. A telefon csörgése riasztott fel minket, muszáj volt vagy sem, de fel kellett vennem. Nem tetszését fejezte ki, és hangosan morogva kelt ki az ágyból, miközben én telefonáltam. De hát mit volt mit tenni, ha hív a kötelesség, akkor menni kell. Elviselte még ha néha hisztisen is, hogy sokat vagyok távol, nem beszéltem a magánéletemről. Amikor megláttam ki van a kijelzőn megdobbant a szívem. Cherin volt az. Gyorsan pattantam fel, és talán túl gyorsan is mentem ki a teraszra, mert ez gyanúra adott okot. És így is volt, Evelle rögtön vissza nézett, én pedig az első nevet tátogtam neki, ami eszembe jutott : Georg. Nyugtázta, majd vissza ment a fürdőbe mosakodni. Cherin elmondta, hogy találkozni akar velem, beszélgetni semmi egyebet. Legutóbb is ebből volt a gond…
"Az élet olykor, amikor már egyáltalán nem számítunk rá, különleges ajándékokkal lep meg bennünket.
Guillaume Musso"
Már a harmadik üveg bort nyitottam ki, és nyúltam volna érte, hogy öntsek még egy kicsit az öblös pohárba, amikor feldöntöttem. Az üveg feldőlt, és a vörös ambrózia veszélyes gyorsasággal ömlött ki a hófehér szőnyegre. „Bassza meg!” káromkodtam, és amilyen gyorsan csak lehetett, felállítottam az üveget. Alig két deci ömlött ki, én mégis azt éreztem, hogy a szívem egy darabja csordogált. Mélyet sóhajtottam, meg sem próbáltam feltakarítani a foltot, úgyis jön reggel a takarítónő, majd örülni fog neki, annak meg pláne, hogy a tisztításért prémiumot fog kérni. Ezzel el is hesegettem magamtól ezt a történetet, és inkább meggyújtottam egy újabb cigit. Hátradőltem a székben, és a fejemet is hátrahajtottam, behunytam a szemem, és azt a hatalmas kék szempárt láttam magam előtt. Még mindig szerettem. Fogalmam sem volt, miért tettem vele azt amit, és miért küldtem el. Ennek már három, sőt majdnem négy hónapja, és azóta is nehezen találtam a helyem. Pedig nem lehet okom panaszra. Fiatal vagyok, életerős, és emberi….hibáim vannak, hogyne lennének. És tettem olyat is, amire nem vagyok túl büszke. Hallottam a hátam mögötti szobából a kiszűrődő zajokat, de valahogy most annyira nem tudott érdekelni. Újra felültem a székben, és az asztalra támaszkodtam. Mélyet szívtam a cigimből, és néztem a bulizó embereket, akik a közeli kis bungallóban táncoltak. Idilli kis hangulat, nádfedeles sátor, piciny villanykörtékkel körberakva, fehér székek, asztalok, porcelán teríték. Egy fiút és a vele táncoló lányt néztem, irigyeltem őket. A lányon egy krém színű hosszú szoknya volt, lágy szellős anyagból, egy szintén krém színű féloldalas felsőt viselt, ami lecsúszott a vállára. Hosszú világosbarna haja libbent a vállai körül, ahogy forgott tánc közben. A fiú akivel táncolt tökéletesen passzolt hozzá...magas, izmos, sportos alkat. Rövid kócos hajú, borostás arcú, az ingujja a könyökéig felhajtva, a nyakkendő meglazítva. Széles hófehér mosollyal nézett a lányra, pörögve táncolt vele, majd egy pillanat múlva derékon fogta, magához rántotta, és a fülébe súgott valamit, amin a lány csak felkacagott, és szája elé tarotta a kezét. Az asztalra csaptam dühömben, de nem tehettem semmit. Leszegtem a fejem, és behunytam a szemem, és magamban dühöngtem tovább, és káromkodtam. Amikor kinyitottam a szemem, végignéztem magamon. Én nem voltam olyan tökéletes férfimodell, mint ő. Én csak egy szőke szemüveges srác voltam, alacsonyabb az átlagnál, egy kis pocakkal ellátva, az öltözködésem sem a legmenőbb volt, habár megtehettem volna, hiszen sokan akartak a kedvünkben járni. De semmi extra. Mégis néztem a lányt, és tudtam, hogy engem szeret. Csakis engem. A legszebb kék szemű lány akit valaha láttam. És elvesztettem örökre. Mit tehettem volna? Menjek oda??? Elszánt voltam, és eltökélt. Akartam őt. Itt és most, egész éjjel, egész további életemben. Olyannyira elszánt voltam, hogy már fel is pattantam, kiittam a maradék bort a pohárból, és kicsit cikkcakk-ban, de elindultam. Szerettem volna ha Evelle újra velem van… nem, nem szerettem volna. Akartam.
-Ahhh várj elszédültem!!- kapott a fejéhez Evelle mosolyogva, és igyekezett egy helyben megmaradni.-Ahh forog velem a világ.
-Elég ha csak én forgok Veled- jött hozzá sietve táncpartnere.-Gyere ülj le, hozok egy pohár vizet.
-Nem, nem kell, inkább menjünk haza. Kezdek álmos lenni. Elnézést kérek a testvéredtől.
-Hagyd csak, majd én szólok neki, Te csak igyál nyugodtan.
Evelle elnézte a távolodó Hagen alakját, és megemelte a szemöldökét, és engedett eg y félmosolyt.
Iszonyat jó feneke volt, feszes kerek…amit nem pusztán a sportnak köszönhetett. Szinte nem volt olyan lány, aki ne kívánta volna meg, és vágyott arra, hogy ősember módjára ragadja el, és tegye magáévá. És ki volt Hagen, hogy megtagadja magától a nők szeretetét? Hiszen kisgyerekkora óta rajongtak érte. Hagen gyorsan visszajött egy kis jeges vízzel és letérdelve adta Evelle kezébe.
-Jobban vagy?- kérdezte mosolyogva.- Finom hideg, tetettem bele egy nagyon pici tonikot is, tudom szereted.
-Igen, nagyon köszönöm! –felete Evelle, és mélyet kortyolt a tonikos vízből. Kellemesen hűs volt, és a tonik enyhén kesernyés íze mégjobbá tette az összhatást. Letette a poharat az asztalra felállt, és sétálni indult Hagennel. Gyönyörű idő volt, és a szellő lágyan fújta a lány hosszú loknis haját. Vidáman sétáltak, nevetgéltek
Én eközben pedig ahogy elnéztem őket, a pumpa egyre feljebb ment bennem. Nem értettem mi a francot eszik ezen a piperkőc májeren. Legszívesebben bevernék neki egyet. Mérgemben mit sem törődve a környezetemmel, eldobtam a cigaretta csikket, és gyújtottam is a következőt. Hihetelen bátornak éreztem magam, és úgy éreztem, egy oroszlánt egyetlen pofonnal is leterítenék. Már hallótávolságon belül voltam, és hallottam, ahogy a többiekről beszélnek. Igyekeztem gyorsabban menni, de a lábaim mintha nem engedelmeskedtek volna, így még mindig lemeradtam. Már visszaértünk a hotelbe lementünk a medencéhez, ahol már a többiek is ott voltak, Tom éppen barátnője fülébe suttog kéjesen közben a fülét harapdálva, a többiek pedig a bárpultot támasztották, nehogy eldőljön. Amikor Bill meglátott, intett, hogy menjek oda hozzájuk. Odamentem, majd rendeltünk még egy koktélt. Végignéztem a kínálatot, és jobbnál jobb csajokat láttam, némelyik csak egy falatnyi bikiniben volt, vagy egy farmer sort takarta a popsit, de inkább csak egy övméret volt, de úristen micsoda fenekek. Már attól be lehet gerjedni ha csak nézi az ember. Éhes szemmel pásztáztam a lányokat, végülis én is férfi vagyok. A koktél jó erős volt, pikáns, pont ahogy kell. Evelle közben a többi lánnyal táncolt, ő is tekerte a csípőjét, dobálta a haját, ami oda-oda ragadt a nyirkos bőréhez, ami a tánctól kicsit megizzadt. Eszembe jutatta, mikor hajmosás után mindig lehajtotta a fejét, megdörzsőlte a törülközővel, majd hátracsapta, és hagyta megszáradni. Most is így tett, csak nem dörzsölte semmivel. Letettem a poharat, és mögé mentem, és átkaroltam. Megijedt, és hőkölve fordult meg.
-Mit akarsz?-kérdezte
-Csak táncolni.-feleltem, majd ismét átkaroltam, és magamhoz szorítottam.
-Eressz Gustav. –két kezét a mellkasomra tette, és nyomni kezdte, eleinte erősebben, aztán finomabban. Végig a szemébe néztem, erősen szorítva, és táncolni kezdtünk. Megborzongott ahogy a szél fújta a vállát, ami megint szabaddá vált a bő felső miatt. Odahajoltam, és megpusziltam, és belefúrtam az orrom a fületövébe.
-Miért teszed ezt? Mire jó ez?-kérdezte halkan, hogy csak én halljam.
-Szükségem van rád. Hiányzol.-tovább táncoltunk, majd hirtelen megfordítottam, és hátulról karoltam át. Belefúrtam magam a tarkójába, érezve a parfüm meleg illatát. Egyre jobban szorítottam magamhoz, majd puszilgatni kezdtem a nyakát. Halkan felsóhajtott, de a hangos zenétől és a félhomálytól ezt nem láthatta és nem hallhatta senki más. Mégjobban oldalra hajtotta a fejét, én pedig elmosolyodtam, tudtam, ezt imádja. Hosszabb csókokat nyomtam rá, közben finoman ráleheltem, testét mégjobban az enyémhez nyomta, tudtam ő is ugyanúgy akarja mint én, egyedül a büszkesége és az általam szerzett sebek tartják vissza. Elengedtem őt, és egy pillanatra megálltam mögötte. Ő lassan fordult meg, kutató tekintettel meredt rám. Nem értette a dolgot, miért hagytam abba, és álltam meg. Azt hitte, megint csak szórakozok vele, és hátrébb lépett. Tudtam megint leforrázva érzi magát. Nem akartam, hogy ezt higgye, ezért gyorsan elkaptam a kezét, és a közeli sarokba vittem. Tőlünk balra egy feljáró volt, az emeleti táncterembe, ami inkább egy Vip részleg volt, privát táncosokkal. A falhoz nyomtam, és nyomban megcsókoltam. Újra azokat a telt ajkakat csókoltam, azokat a nagy piros telt ajkakat. Ő sem tétovázott, rögtön vissza is csókolt, átdugta a finoman a nyelvét a számba, kacérkodott vele, játszadozott. Ujjbegyeivel a tarkómat cirógatta, bele-beletúrt a hajamba, tudta szeretem ezt, de leginkább ő szerette. Lényegében mindig azt tett a testemmel, amit akart. Direkt inget vettem fel, ezt sosem tudta megunni, lazán feltűrve az ujja, a nyakánál lazán kigombolva…ennek nehezen tudott ellenállni. Másik kezével az ingem alá nyúlt, végigsimította a hasamat, fentről lefelé, egészen a péniszemig. Bizony, már javában mocorgott odalenn minden, és ettől az érintéstől mégjobban beindult. Én is felnyögtem, mire ő is tett egy félmosolyt. ….
Egy ideje nagyon elhanyagolom az oldalt, amolyan tessék-lássék infókat pakolok ki, régi képeket és azt hiszem azzal meg is van oldva a dolog. De ez nem így van!! Jártatom a pofám hogy a banda 4 emberből áll, mégis a két G van a főszerepben, mondván, hogy ők alig vannak előtérben! Oké, ez eddig rendben is lenne, nade ha én beszélek, hogy a TH = 4 tehetséges/szép/okos/sexy stb... srác, akkor illő lenne megemlítenem a másik kettőt is nem?? Szóval Nektek mi a véleményetek? Aki teheti szépen kérem írjon nekem pár gondolatot! Nagyon hálás lennék érte :-)
AJÁNLOM AZ OLDALT
